Szerdán háttér-televíziózás gyanánt hagytuk hadd szóljon Dr. House.
Az egészből az maradt meg, hogy egy magas intelligenciájú férfi direkt olyan gyógyszert szedett (melynek mellékhatásait azért napi 1dl alkohollal kiküszöbölte), amitől látványosan csökkent az IQ-ja (átmenetileg, mert amikor abbahagyatták vele, rögtön visszatért).
Azért tette ezt, mert így tudott "egy szinten lenni" a feleségével.
Magas IQ-val zseni volt, de végtelenül magányos.
Alacsonyabb IQ-val idegenvezető, de boldog ember, és így a felesége is boldog volt.
Ennek kapcsán gondolkodtam el, hogy egy kapcsolatban ki és miért mond(hat) le bizonyos dolgokról.
Jobb adni, mint kapni, ez alapvetés (Csel. 20:35).
Illetve, hogy "senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét" (1Kor. 10:24).
Lemondani tudni kell.
Ez éles ellentétben áll a mai világ felfogásával, a csak te, csak neked, csak most, mert megérdemled filozófiájával.
Lemondani egy kedvenc időtöltésről a másik kedvéért. Esetleg együtt gyűjteni valamire, amit ő szeretne igazán (vagy csak beleegyezést adni, hogy ha szeretne, vásárolhasson a MESKA-n:)).
Netán gyereket vállalni vagy épp nem vállalni, hogy a másiknak kedvezzünk.
Időnket, energiánkat, figyelmünket adni, amiről így mi lemondunk, de neki jobb lesz.
De nem csak neki, nekünk is. Mert aki öntöz, önmaga is vizes lesz.
Persze ha ez nagyon egyoldalú, ha a partner ezt kihasználja, előbb-utóbb elvész az öröm.
De ha mindketten igyekeznek, akkor az aranyszabály fényében ("Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük;") együttesen átélhetik az adakozás vagy épp lemondás örömét.
Semmi új nincs mindebben, mondhatni közhely. De a közhely pont azért közhely, mert az alapja mindenki által széles körben ismert, elfogadott, unalomig ismételt.
Nem is kell ezeken naponta gondolkodni. Inkább tenni érdemes.
Nekem most Dr. House páciense kapcsán jutott eszembe, amit igazából napról napra igyekszem megtenni a családért, barátokért, és ha lehetőség van rá egy-egy adott emberért is.
Lemondani valamiről, mások javára. És nem azért mert mártír szeretne lenni az ember. Hanem, mert adni jó.
Mert megérdemlem;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése