144 km januárban

144 km-t futottam ebben a hónapban.
14 alkalommal.
Voltam esőben is, hidegben is, volt kifejezetten nehéz alkalom, és olyan is, ami nem volt húzós.
Eddigi legjobb időm itt.

Februárban, ha a hó is engedi, folyt. köv. :)

(Már nem) fáj a fejem

Folytatva a listát, hogy miben vált előnyömre az életmódváltás miatt bekövetkezett fogyás, jöjjön a fejfájás.
Korábban hetente fájdult meg a fejem, volt, hogy többször is.
Az okát nem tudom, csak a végeredményt.
Lehet, hogy a zsírban elraktározott méreganyagoktól vagy a gyengébb állóképességtől volt, nem tudom pontosan.
Ugyanúgy reggel ötkor kelek hétköznapokon, tehát az alvás adósság sem változott.
Viszont a rendszeres testmozgás miatt (heti 3 x 1 óra futás) biztosan jobb lett az állóképességem.
De a lényeg, hogy mióta lefogytam, nyakunkon a sok doboz Algopyrin:)
Nagyjából a tizedére csökkent a fejfájások száma, de lehet, hogy még kevesebbre.

Tehát mióta majd' 20kg-t fogytam, már nem fáj a fejem;)

Csipkebogyó tea

Kissé 'nádhás' a család néhány tagja.
Ilyenkor csipkebogyó teát (is) szoktam készíteni nekik.
Persze én is fogyasztok belőle, hiszen télen az egyik legjobb C-vitamin forrás.
A mi éghajlatunkon található természetes és télen is elérhető megoldások közül én ennek szavaztam bizalmat.
Az inuitok narvál bőrt rágcsálnak, mert hihetetlenül magas a  C-vitamin tartalma. Hogy erre miként jöttek rá, nem tudom, de tény, hogy még a csipkebogyónál is koncentráltabb.
(Inuit people hunt the narwhal for their long tusks and their skin, an important source of vitamin C in the traditional Arctic diet.)
Azért mi maradunk a csipkebogyónál:)
Áztatással készítem, 8-10 órát kell hideg vízben áztatni, pl. éjszaka.
Nem szép, de finom és hatásos.
Reggel leszűröm és kész is:)
Szoktam őket más gyógyteákkal is kúrálni, de akkor általában nagyobb a baj.
Most elég a csipkebogyó tea.

(Már nem) viszket a hátam közepe

Most, hogy majd' 20 kg leugrott rólam, elmondok szép sorban néhány dolgot, ami összefüggésbe hozható a fogyással.
Jót is, rosszat is.
Kezdjük a jó dolgokkal.
Olyanokra most nem térnék ki, hogy könnyebb mozogni, meg a sok pozitív visszajelzés is milyen jó.
Lesz arról is bejegyzés, csak később.

Elsőre egy banális dolog, amiről az életben nem mondtam volna meg laikusként, hogy a túlsúllyal van összefügésben: évekig viszketett a hátam közepe, de kegyetlenül.
Nem elviselhetetlenül, de folyamatosan, hol erősebben, hol kevésbé.
Jól esett akár a kés hegyét szúrni a viszkető pontba (természetesen nem felsértve a saját bőrömet) annyira tudott néha viszketni.
Jó néhány otthoni pólóm látta kárát, mert kilyukadtak....

Semmilyen bőrgyógyászati összefüggése nem volt, mert semmi nem látszott a bőrön, illetve máshol nem volt ilyen kellemetlen inger.
Mióta lefogytam, nem viszket.
Ennyi.

Persze a mozgást segítségül hívtam a fogyáshoz, így az izmaim is változtak, ezzel pedig a tartásom is - gondolom.
Először megszűnt ugyan a viszketés, de a helyét a fájdalom vette át.
Égő, fájó érzés volt ugyanott egy darabig.
Majd szép lassan elmúlt az is.
Most egyáltalán nem viszket.

Anno sokat keresgéltem a neten, hogy ez mi lehet, de sehol sem találtam magyarázatot.
Anyu ugyan mondogatta, hogy ez a túlsúlytól van (emlékszem régebben apunak is hasonló gondja volt), de nem hittem neki, hiszen milyen összefüggés lenne a súly és a viszketés között?
Ha szimplán súly és fájdalom, azt aláírom, de hogy viszketés?

Ezt most csak azért írtam le, hogy ha valaki hasonlóan érthetetlen dologgal találkozik a háta közepén, akkor legyen egy lehetséges magyarázat.

Az is lehet, hogy nem közvetlen a túlsúlytól volt, hanem a méreganyagoktól, de valahol mégis a túlsúlyhoz köthető.

A méreganyagokkal viszont biztosan összefügg a másik probléma, ami mára szintén a múlté, de arról majd a következő bejegyzésben.

Fuss!

Néhány idézet:

"Fuss Buli, fuss! Futok!" (80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal - rajzfilm)
"Fuss Forest, fuss!" (Forest Gump)
"Fussatok, bolondok!" (Gyűrűk ura)

No, de a lényeg, hogy én is futok;)
(A lenti dátumok linkjei visznek a napi edzésekhez.)

Idén eddig így (folyamatosan frissítve):

2012. március


március 14. szerda

március 10. szombat

március 7. szerda


március 5. hétfő

március 3. szombat

2012. február (végre újra lehetett futni!:))

február 29. szerda

február 25., szombat

február 22., szerda

február 20., hétfő

február 18., szombat

február 16., csütörtök

2012. január

január 30., hétfő

január 28., szombat

január 27., péntek

január 25., szerda

január 23., hétfő

január 21., szombat

január 18., szerda

január 16., hétfő

január 14., szombat

január 11, szerda

január 9., hétfő

január 7., szombat

január 4., szerda

január 2., hétfő

Ajánlom magamat

Illetve az újdonsült sokadik blogomat az edzésonline.hu-n.

Nagyjából nem is a blog a lényeg, hanem az edzésnapló, illetve az aktív közeg, ami az oldalon van.
Az edzésnaplóban szépen lehet vezetni, hogy mikor, mennyit, milyen körülmények között futottam (kíváncsi vagyok a holnapi szeleskedésre, illetve a hétfői mínuszokra is).

A bejegyzések is inkább a futás közbeni gondolatokról, benyomásokról fognak szólni.
A magvasabbakat azért itt írom le, ott meg majd linkelek ide.

De azt ide mégsem írhatom, hogy milyen gyönyörű volt a Hold futás közben, ahogy szikrázott a jéghideg estében:)
Túl rövid lenne, de ott belefér.

Szóval az új blog:

-mono- futós blogja (nem keverendő össze a fotóssal:))

RIP: monofotok.fw.hu

Mától fizetős lett a freeweb.
Nem fogok rá előfizetni, még akkor sem, ha ezzel vége a régi, sokak által ismert és hivatkozott fotós oldalnak.
2006 óta volt a freeweb-en monofotok.
A BRIDGE vs. DSLR írást több, mint 112 ezerszer tekintették meg az évek alatt.
Sok levelet kaptam a legkülönfélébb fotós kérdésekben, pedig máig nem értek a fotózáshoz.
Csak szeretem.

A Google is második, harmadik találatként hozta, ha valaki DSLR-re keresett rá Magyarországon, vagy akár magyar böngészővel, oprendszerrel a világban:

Természetesen lesz új helye az oldalnak, de az már nem "olyan", mert ezzel zárult le egy korszak.

A viszontlinkeken megpróbálom átlinkeltetni, beletelik majd egy kis időbe, de remélem sikerülni fog.

Az új hely: http:\\monofotok.aladar.com

Maradt persze a fotós blog is az új képeknek:
http:\\monofotok.blogspot.com

Szóval lezárult egy korszak.
Szép volt, jó volt, szerettem, ennyi.

A fotózás is nagyot fordult időközben.

Nagy mértékben előretörtek a telefonos fotók (lásd Flickr).

Egyre újabb és újabb technológiák látnak napvilágot.
Elmosódott a régebben oly kontúros BRIDGE és DSLR közötti határ.
Persze még mindig a pénz viszi a prímet a választásban.

Időközben én is "kifényképeztem magam".
Szó se róla, még most is szeretem, de már egyre kevesebb olyan téma van, amit valamikor ne kaptam volna le. Ezeket most jobbára már szemmel és emlékezetbe "fotózom".
Persze a családot azért még mindig, de naplementét, napraforgót kevésbé.
Talán a makró, ahol még van keresni valóm és szeretem is, a többi témánál egy kicsit jobban.

RIP: monofotok.fw.hu
2006-2012

Első

Az idei év első bejegyzése, annak kapcsán, hogy megvolt az idei első futás.
Folytatva az Orosházán megkezdett sorozatot, itt is 1 óra, tehát 10.5km.
Hála a Pedometer-nek, itt Pécsett is könnyen ki lehet egészíteni szinte másodpercre pontosan a korábbi 45 perces távot 1 órásra.
Heti 3x1 óra lesz az adag. Épp elég:)